Kötőjelvita

A kötőjelvita[1][2][3] vagy kötőjelháború[4][5][6] vagy gondolatjel-háború[7] a bársonyos forradalom után kialakult, Csehszlovákia elnevezésével kapcsolatos politikai konfliktus volt, amelyet a mérsékeltebb szlovák nacionalisták indítottak el.[1]

Csehszlovákia címere (1960–1990)
Csehszlovákia címere (1990–1992)

Az ország hivatalos neve a kommunista rendszerben cseh és szlovák nyelven Československá socialistická republika (Csehszlovák Szocialista Köztársaság) volt. 1990. február 23-án Václav Havel elnök felvetette, hogy a „szocialista” szót ki kellene hagyni az ország hivatalos nevéből.[8] Így az elnevezés egyszerűen Csehszlovák Köztársaság lett volna, amint ez volt az ország neve 1920–1938 és 1945–1960 között is. A szlovák politikusok azonban úgy érezték, hogy ez nem fejezné ki a szlovákok egyenrangúságát, és azt követelték, hogy az ország nevét kötőjellel írják, azaz Cseh-Szlovák Köztársaságként, amint az a függetlenség elnyerése után 1918–1920 között, majd 1938–1939-ben történt.[1][9] Egyúttal a csehszlovák címer megváltoztatását is követelték, mert a cseh oroszlán mellén elhelyezett szlovák szimbólum szintén nem az egyenrangúságra utalt.[6] Havel elnök ekkor megváltoztatta javaslatát Cseh-Szlovák Köztársaságra; ez azonban nem nyerte el a cseh politikusok tetszését, akiket a név az 1938-as müncheni egyezményre emlékeztetett, amellyel a náci Németország annektálta az ország egy részét.

Kompromisszumos megoldásként 1990. március 29-én a csehszlovák parlament a "Csehszlovák Szövetségi Köztársaság" nevet fogadta el. A nevet cseh nyelven kötőjel nélkül (Československá federativní republika), szlovák nyelven kötőjellel (Česko-slovenská federatívna republika) kellett írni.[10][11]

Ez a megoldás nem bizonyult kielégítőnek, és 1990. április 20-án a parlament ismét megváltoztatta az ország nevét, ezúttal Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságra (cseh nyelven Česká a Slovenská Federativní Republika, szlovák nyelven Česká a Slovenská Federatívna Republika, rövidítve ČSFR). Ez a törvény explicit módon megadta mindkét nyelven a nevet és egyenlőnek nyilvánította őket.[10][12] A kompromisszum a helyesírási szabályok megsértését jelentette, mivel cseh és szlovák nyelven az országok nevének csak az első szavát írják nagybetűvel; viszont az összes szó nagybetűs írásmódja megoldotta a "Slovenska" szó nagybetűsítését, ami presztizskérdésnek számított.

Noha a szlovákok kötőjelt óhajtottak (cseh és szlovák nyelven spojovník), a csehek gondolatjelnek nevezték (cseh és szlovák nyelven pomlčka).[4]

A kötőjelről szóló vita hátterében a cseh–szlovák viszony (vélt és valós) problémái álltak.[6][13] A következő években több vita is kialakult a két fél között, végül 1992-ben a cseh és szlovák politikusok egyetértettek abban, hogy a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság különváljon, ami meg is történt 1993. január 1-jén.[5]

Jegyzetek

  1. a b c Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet. Lakitelek: Antológia. 2016. = RETÖRKI könyvek, 14.  
  2. Rendszerváltások után, avagy a régiók feltámadása. In Gulyás László: Két régió – Felvidék és Vajdaság – sorsa Az Osztrák-Magyar Monarchiától napjainkig. (hely nélkül): Hazai Térségfejlesztő Rt. 2006.  
  3. A végjáték cseh vágánya. Új Szó, (2018. jan. 6.)
  4. a b Bredár Gyula: Bábel örökében: Bohemizmusok és szlovakizmusok a magyarban. Prágai Tükör, 1. sz. (2001)
  5. a b Rendszerváltás és az állam felbomlása. felvidek.ma (2008. jún. 19.) (Hozzáférés: 2021. márc. 28.)
  6. a b c Szilágyi Imre , Hamberger Judit: Föderációk bomlása. Csehszlovákia és Jugoszlávia esete. Politikatudományi Szemle, IX. évf. 1–2. sz. (2000)
  7. Fejes László: Tegnap még egyformán beszéltünk. www.nyest.hu (2016. jan. 1.) (Hozzáférés: 2021. márc. 28.)
  8. Duray Miklós: Forradalom vagy hatalomátvétel? Hitel, XXIII. évf. 2. sz. (2010. feb.) 79. o.
  9. Dina Podzimková: Pomlčková válka: když spojovník rozděluje. www.tyden.cz (2007. szept. 3.) (Hozzáférés: 2021. márc. 28.)
  10. a b Húsz éve dúlt a kötőjeles háború. ujszo.com (2010. márc. 26.) (Hozzáférés: 2021. márc. 28.)
  11. 81/1990 Zb. o zmene názvu Československej socialistickej republiky. www.zbierka.sk (Hozzáférés: 2021. márc. 28.)
  12. Ústavný zákon 101/1990 Zb. z 20. apríla 1990 o zmene názvu Česko-slovenskej federatívnej republiky. www.slov-lex.sk (Hozzáférés: 2021. márc. 28.))
  13. Duray Miklós: Utószó: Lesz-e történelmi fordulat a felvidéki magyarság életében a rendszerváltozás és az államfordulat után. In Vígh Károly: A szlovákiai magyarság kálváriája. Budapest: Püski. 1998.  

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hyphen War című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

This page is based on a Wikipedia article written by contributors (read/edit). Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply. Images, videos and audio are available under their respective licenses. Cover photo is available under CC BY 2.0 license.